108/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet A Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló, hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójáról

A hitelintézeti különadó mértéke 0,19 százalék.

109/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet A Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi adóról

A kiskereskedelmi  adó mértéke

      • az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,
      • az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,
      • az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%,
      • az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%.

A rendeletek teljes szövege a Magyar közlöny 73. számában olvasható ITT.

115/2020. (IV. 15.) Korm. rendelet A személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltatóknak a veszélyhelyzet során a lakosság ellátásában való részvételéről

A személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltatóknak az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (IV.) szóló 48/2020. (III. 19.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott szerződés alapján végzett tevékenységük során

      • a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendeletben, valamint
      • ha a helyi önkormányzat a közigazgatási területén rendeletében meghatározott feltételekhez kötötte a személytaxi-szolgáltatatást folytató vállalkozások működését, akkor az ilyen rendeletben foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.

Az első pontban meghatározott tevékenység a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (8) és (10) bekezdésére figyelemmel a Korm. rendelet hatálya alá tartozó tevékenység.

A rendeletek teljes szövege a Magyar közlöny 75. számában olvasható ITT.

7/2020. (IV. 16.) KKM – a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásról.

A jelen rendelet szerinti támogatás (a továbbiakban: versenyképesség-növelő támogatás) az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az Európai Bizottságnak a COVID-19 vírusjárvány idején a gazdaság segítése érdekében bevezethető állami átmeneti támogatási intézkedésekre vonatkozó átmeneti keretszabályra vonatkozó

      • vissza nem térítendő
      • azonos elszámolható költségek vonatkozásában csak abban az esetben halmozható ha az nem vezet más állami támogatási tárgyú európai uniós jogszabályban vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépéséhez.
      • átlagbér: a pályázónak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 79. §-ában meghatározott ráfordításának egy főre vetített mértéke
      • elsődleges mezőgazdasági termelés: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 9. pontja szerinti termelés;
      • kereskedelmi tevékenység: bármely termék értékesítési célú birtoklása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, ha az üzletszerűen és a kifejezetten erre a célra szolgáló, elkülönített helyiségben vagy kifejezetten erre a célra szolgáló elektronikus rendszeren keresztül történik;
      • nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. § (4a) és (4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetben levő vállalkozás
      • szállítási ágazat: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 45. pontja szerinti szolgáltatás
      • turisztikai tevékenység: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 47. pontja szerinti turisztikai tevékenység, beleértve az egészségturizmust
      • bázislétszám: a pályázó átlagos állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapban
      • beruházás: tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzése
      • a beruházás megkezdése:

a) építési munka esetén az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,
b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,
c) olyan egyéb kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi,
d) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja vagy
e) az a)–d) pontok közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont, azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése;

Az előirányzat lebonyolító szerve a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

Ellátja: a pályázatértékelési, a döntés-előkészítői, a támogatói okiratok kibocsátásával és módosításával összefüggő előkészítő feladatokat, a nyilvántartási és előrejelzési feladatokat, szakmai ellenőrzési feladatait, a versenyképesség-növelő támogatásból megvalósuló támogatott tevékenység kapcsán felmerülő költségek elszámolhatóságát igazoló ellenőrzési feladatokat, beleértve a teljesítésre, és a kifizetés jogosságának vizsgálatára vonatkozó feladatokat is, a támogatói okiratok, módosításaik, illetve a kapcsolódó dokumentumok teljes körű jogi és pénzügyi szempontú vizsgálatát és szakmai, jogi pénzügyi ellenjegyzését, támogatás felhasználásával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.

Versenyképesség-növelő támogatás a Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdasági társaság részére az 1. mellékletben foglaltak szerint nyújtható

Versenyképesség-növelő támogatás a 8. §-ban meghatározottak kivételével bármely iparágban és gazdasági területen nyújtható.

§ (1) Az Ávr. 81. §-ában meghatározottakon kívül e rendelet alapján nem nyújtható versenyképesség-növelő támogatás

a) acélipari tevékenységhez,
b) a hajógyártásban folytatott tevékenységhez,
c) a széniparban folytatott tevékenységhez,
d) a szintetikusszál-ipari tevékenységhez,
e) az ellenszolgáltatás fejében végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához,
f ) elsődleges mezőgazdasági termeléshez,
g) az 1379/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-ágazatban történő projekthez,
h) energiatermelést, energiaszolgáltatást szolgáló projekthez,
i) kereskedelmi tevékenységhez,
j) koncesszióköteles körbe tartozó tevékenységet megvalósító projekthez,
k) turisztikai tevékenységre irányuló projekthez,
l) exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, nevezetesen az értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatban.

      • szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban
      • megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének
      • korábban jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatásban részesült, és ezért a támogatás visszafizetésére kötelezték, és ezen visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget.

A mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozások számára akkor nyújtható versenyképesség-növelő támogatás, ha a támogatás mértéke nem függ a támogatás mezőgazdasági termék elsődleges termelője részére történő teljes vagy részleges átadásától, és a támogatás mértékét nem az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.

  1. A versenyképesség-növelő támogatás nyújtásának feltételei

§ A versenyképesség-növelő támogatást az a közép- vagy nagyvállalkozás veheti igénybe, amely

a) igazolja, hogy 2019. december 31-én nem minősült nehéz helyzetben levő vállalkozásnak, de a koronavírusjárvány következtében azzá vált, vagy egyéb pénzügyi vagy gazdasági nehézségei támadtak,
b) igazolja, hogy a koronavírus-járvány miatt, azzal ok-okozati összefüggésben az értékesítés nettó árbevétele vagy a megrendelési állományának értéke legalább 25%-kal visszaesett,
c) nyilatkozik arról, hogy nem felelős a gazdasági visszaesésért és a tőle elvárható gondossággal járt el,
d) nyilatkozik arról, hogy a felmerült veszteségekre nincs biztosítása, vagy a biztosítás alapján nincs lehetőség a felmerült károk teljes megtérítésére,
e) vállalja, hogy a bázislétszámát a beruházás befejezéséig, de legalább 2020. december 31-ig fenntartja,
f) vállalja, hogy 2021. június 30-ig legalább 150 000 euró értékű beruházást valósít meg Magyarországon,
g) nyilatkozik, hogy a pályázata benyújtását megelőzően nem kezdte meg a beruházást.

  1. A versenyképesség-növelő támogatás mértéke

§ (1) A versenyképesség-növelő támogatás támogatástartalma a Közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – az adott tagállamban lévő vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 800 000 eurónak megfelelő forintösszeget, azzal, hogy a beruházás értékéhez igazodik.

(2) Ha a beruházás értéke

a) 150 000 euró és 300 000 euró között van, a versenyképesség-növelő támogatás összege a beruházás értékének 30%-a,
b) 300 001 euró és 500 000 euró között van, a versenyképesség-növelő támogatás összege a beruházás értékének 40%-a,
c) 500 000 euró felett van, a versenyképesség-növelő támogatás összege a beruházás értékének 50%-a.
(3) Az e fejezetben meghatározott összegek a pályázat benyújtását megelőző hónap utolsó munkanapján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyam alapján számítandók át forintra.

  1. A versenyképesség-növelő támogatás nyújtása

§ (1) A versenyképesség-növelő támogatás nyújtása pályázati úton történik. A pályázati kiírást a támogató közzéteszi a saját és a lebonyolító szerv internetes honlapján.

(2) A versenyképesség-növelő támogatás igénylése a lebonyolító szerv részére megküldött, aláírt pályázat benyújtásával történik.

(3) A versenyképesség-növelő támogatás 100%-os támogatási előlegként, egy összegben, forintban kerül kifizetésre.

(4) A kedvezményezett a versenyképesség-növelő támogatás felhasználásáról szóló beszámolót az Ávr. 93. §

(1a) bekezdése szerint a kötelezettségvállalási időszak lejártát követően nyújtja be.

(5) A támogatás biztosítéka az Ávr. 84. § (2) bekezdés a) pontja szerint kerül megállapításra.

§ (1) A versenyképesség-növelő támogatásról támogatói okirat 2020. december 31-ig bocsátható ki.

(2) A versenyképesség-növelő támogatás tekintetében érvényesíteni kell az Ávr. 101. §-ában foglalt iratmegőrzési kötelezettséget.

A rendeletek teljes szövege a Magyar közlöny 77. számában olvasható ITT.

137/2020. (IV. 20.) Korm. rendelet A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzetre tekintettel az egyes hitel-, tőke- és garanciatermékekre vonatkozó eltérő rendelkezésekről

  1. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

Nem kell bejelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak a közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő kockázati tőkealap vagy magántőkealap részvételével a COVID-19 koronavírus miatt szükségessé vált finanszírozási ügylettel – az e célra létrehozott tőkeprogramon keresztül – megvalósuló összefonódást, amely révén a közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő kockázati tőkealap vagy magántőkealap egyedül vagy más vállalkozásokkal közös, befektetés védelmi célú irányítási jogokat szerez.

  1. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

Az MFB tv. 4. § (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

Az MFB tv. 4. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a Magyar Fejlesztési Bank csak

  1. a) hitelhez, kölcsönhöz, továbbá hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz,
  2. b) támogatáshoz,
  3. c) ajánlattételhez,
  4. d) szolgáltatás nyújtásához,
  5. e) vállalkozási szerződéshez,

f ) adásvételi szerződéshez és

  1. g) pénzügyi lízinghez

kapcsolódóan vállalhat kezességet, garanciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget.

Az állam a központi költségvetés terhére visszavonhatatlanul készfizető kezesként felel az MFB Zrt. által közvetlenül vagy pénzügyi intézményen keresztül közvetetten nyújtott hitel és pénzkölcsönből, készfizető kezességvállalásból, garanciavállalásból, valamint egyéb bankári kötelezettségvállalásból az MFB Zrt. vagy a pénzügyi intézmény felé fennálló fizetési kötelezettségek teljesítéséért.

A rendeletek teljes szövege a Magyar közlöny 80. számában olvasható ITT.