Változott a Kombinált Nómenklatúra 2025. január 1-jétől.
A vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletét képező Kombinált Nómenklatúrát évente frissítik, és változásokat a Bizottság végrehajtási rendeletben teszik közzé. A legújabb változásokat a 2024.10.31-én kihirdetett 2024/2522/EU bizottsági végrehajtási rendelet tartalmazza, amelyről elmondható, hogy jelentősen nem változtatott az eddig alkalmazott Kombinált Nómenklatúrán. Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy több új KN kód is bevezetésre került, az érintett áruk a következők: a 3. árucsoportba tartozó „cápa és cápauszonyok”, a 7. árucsoportba tartozó „paradicsom”, a 27. árucsoportba tartozó „bioüzemanyagok”, a 31. árucsoportba tartozó „folyékony karbamid”, a 44. árucsoportba tartozó „fahulladék” és „laminált padlóburkolat”, valamint a 85. árucsoportba tartozó „lemezek, valamint állórész- és forgórész-acélmagok acélból”. Továbbá egyes árucsoportoknál – így a 23. és 76. árucsoport esetében – kiegészítő megjegyzések módosítására is sor kerül.
A váminformatikai fejlesztések újabb mérföldkövéhez érkezünk az NCTS 5. fázis és az AES Magyarországi bevezetésével.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2024. decemberi tájékoztatása kiemeli, hogy az Uniós Vámkódex (952/2013/EU rendelet) előírja, hogy a vámhatóságok között, illetve a gazdálkodók és a vámhatóságok között minden információcsere és az adatok tárolása is elektronikus adatfeldolgozással kell, hogy történjen. Az ehhez fejlesztendő rendszereket és a rendelkezésre álló határidőket az Uniós Vámkódex munkaprogramja tartalmazza. Az Új Számítógépesített Árutovábbítási Rendszer (NCTS) 5. fázisát és az Automatizált Kiviteli Rendszert (AES) 2024. december 2-ig kellett bevezetniük a tagállamoknak. Az említett rendszerek fejlesztésével és tesztelésével kapcsolatos NAV oldali és ügyfél oldali előrehaladásra tekintettel az NCTS 5. fázisának bevezetésére a tervek szerint 2025. január 21-én, az AES bevezetésére 2025. február 12-én kerül sor. Az NCTS 5. fázis és az AES bevezetésével megtörténik az átállás az Uniós Vámkódexhez kapcsolódó rendeletek (vagyis a felhatalmazáson alapuló jogi aktus és végrehajtási aktus – UVK-FJA és UVK-VA B. melléklete) szerinti adatkövetelményekre.
Magyar Közlöny 2024. évi 119. számában megjelent az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény.
Ennek 40.§-a tartalmazza az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 129. §-ban szabályozott adólevonási jog engedményezés szabályainak a módosítását. Az Áfa tv. 129.§ határozza meg, hogy az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője milyen feltételek teljesülése esetén gyakorolhatja a termék importjához kapcsolódó előzetesen felszámított általános forgalmi adó (Áfa) levonását. Ez eddigi feltételrendszer kibővül és 2025. március 1-jétől – a módosítás hatálybalépésétől – több feltétel fog vonatkozni az importálóra és közvetett vámjogi képviselőre is. Az importálóra vonatkozó eddigi feltételek mellett új feltétel, hogy importálónak havi Áfa bevallónak kell lennie, továbbá, ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által végzett adózói minősítés szerint kockázatos adózónak minősül, akkor nem engedményezheti az adólevonási jogát a közvetett vámjogi képviselőre. Új feltételként jelenik meg az is, hogy az importáló megbízható adózói minősítéssel rendelkezzen. Abban az esetben, ha az importáló nem minősül megbízható adózónak – kockázatos adózói minősítés esetét kivéve – még nincs kizárva az adólevonási jog engedményezésének lehetőségéből. Ilyenkor azonban a közvetett vámjogi képviselőnek egy úgynevezett partnerellenőrzést kell végezni és fontos, hogy annak eredményeként az importálóra vonatkozóan nem merüljön fel adókockázat. A partnerellenőrzést a közvetett vámjogi képviselet ellátására vonatkozó szerződés megkötését megelőzően és ezt követően, ha az importáló képviseletében több importálás történik, havi rendszerességgel kell elvégezni. Nem kell a partnerellenőrzést elvégezni abban a hónapban, amikor az importáló képviseletében importálás nem történik. A partnerellenőrzés vizsgálati szempontjait a NAV a honlapján fogja közzétenni. Ez még nem történt meg, így a vizsgálati szempontok még nem ismertek. A NAV a közvetett vámjogi képviselő részére, kérelmére – az importáló előzetes hozzájárulása esetén – az importálóra vonatkozó, partnerellenőrzéshez szükséges adatokat megküldi. A partnerellenőrzés elvégzésének tényéről és eredményéről a közvetett vámjogi képviselőnek a NAV-ot tájékoztatnia kell.
A közvetett vámjogi képviselőre vonatkozó feltételeket az Áfa tv. módosuló 129. § (2) bekezdése részletezi, amelyek közül is kiemelkedik, hogy a NAV által végzett adózói minősítés eredményeként a közvetett vámjogi képviselőnek megbízható adózónak kell minősülnie.
Kihirdetésre került és 2024. december 31-től alkalmazni kell a CBAM-nyilvántartásról szóló végrehajtási rendeletet.
A CBAM rendelet (2023/956/EU rendelet) előírja a Bizottság számára, hogy a CBAM-tanúsítványok kezelése, a CBAM-nyilatkozatok, az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevői státusz iránti kérelmek, az üzemeltetők és harmadik országbeli létesítmények nyilvántartásba vétele céljából uniós szinten létre kell hozni egy szabványosított és biztonságos elektronikus adatbázist a hozzáférés, az ügykezelés és az információk bizalmas kezelésének biztosítása mellett. Erre figyelemmel a CBAM-nyilvántartással kapcsolatos részletszabályokról megjelent a 2024/3210 bizottsági végrehajtási rendelet az (EU) 2023/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak a CBAM-nyilvántartás tekintetében történő megállapításáról. A CBAM-nyilvántartásnak nagy szerepe majd a 2026. január 1-jével induló végleges szakaszban lesz, de már 2025 évben is alkalmazni kell, ugyanis az Európai Unióban letelepedett CBAM árukat importálók a CBAM-nyilvántartáson keresztül kérelmezhetik az „engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő” státuszt. Ez a státusz 2026. január 1-jétől kötelező lesz a CBAM áruk Európai Unióba történő behozatalához. Így aki 2026. januárjában CBAM árut szeretne importálni, annak addigra rendelkeznie kell ezzel a státusszal.
Az „engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő” státusz iránti kérelmek benyújtására a vonatkozó
végrehajtási rendelet elfogadása még várat magára, de várhatóan arra még 2025 januárjában sor kerül.
Az EU erdőirtási rendeletének (EUDR) alkalmazását 12 hónappal elhalasztották
Az EU Hivatalos Lapjában 2024. december 23-án került kihirdetésre az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/3234 rendelete az (EU) 2023/1115 rendeletnek az alkalmazás kezdőnapjára vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról. Ez azt eredményezte, hogy 12 hónappal elhalaszttatásra került az EU erdőirtási rendelet (EUDR) alkalmazásának időpontja a közép- és nagyvállalatok esetében 2025. december 30-ra, mikro- és kisvállalkozások esetében pedig 2026. június 30-ra. Az EUDR szigorú szabályokat állapít meg olyan releváns termékek uniós piacon történő forgalomba hozatalára és forgalmazására, valamint az Európai Unióból történő kivitelére vonatkozóan, amelyek releváns árukat, nevezetesen szarvasmarhát, kakaót, kávét, olajpálmát, gumit, szóját, illetve fát tartalmaznak, amelyeket azokkal etettek, vagy amelyek azok felhasználásával készültek.
Az EUDR-rel összefüggésben kell megemlíteni, hogy 2024, december 6-án megjelent az EU Hivatalos Lapjában a 2024/3084 bizottsági végrehajtási rendelet az EUDR Információs Rendszerről. Ezt az információs rendszert a piaci szereplőknek és a kereskedőknek a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatok benyújtásához, az illetékes hatóságoknak, a vámhatóságoknak és a Bizottságnak pedig a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatokhoz való hozzáféréshez és a meghozandó intézkedésekhez kell használniuk.
Forrás:
Sábián Zsolt
vámszakmai igazgatóhelyettes
Ghibli Szállítmányozási Kft.
